Golgota

Vállalni kell a sorsot

mit példaként éltél elénk-

kínt, fájdalmat, szenvedést

és gúnyos nevetést-

egyszer mind vállaljuk

önnön keresztünket

mely alatt görnyedve élünk,

remélve szebb reményt.

Nagycsütörtök

 

lennék kendő

tiszta, puha, fehér

és megengedném,

hogy megtörüljék

lábaikat bennem

a tanítványok

mert tudom hogy csak

ekkor lehetek

majd terítő,

oltárfehér,

és végignézhetem

- igen nagy kegyelem-

a kenyértörés

ünnepét

és

másnap

alig várnám

hogy odanyújtson

őrangyalom

Krisztus arcához

közel, ezután már

lepel leszek

tiszta, puha, fehér

és átölelhetem

- végtelen kegyelem-

Krisztusnak szent testét

(Cz.E.)

Novemberi lét – novemberré lett

 

Mindenem van és

mégsincs semmim,

csupán a szavakat

koptatom, míg odakint

tincseimmel bolondozik

az őszi zivatar.

Elmúlt a tavasz, nyár és ősz,

zimankós tél közeleg,

szikrázó jeges tél, mely

befagyasztja lelkemet.

Most szendereg a lélek, elaltattam,

danoltam neki ős-melódiát,

tán jobb lesz ez így, míg

örök paradicsomba álmodja magát.

S míg alszik, magamra maradtam,

nem akarom hallani őrangyalok szavát,

a búbánat szorított sarokba -

játszik nekem egy szomorú melódiát.

Azt mondja, mindent megad,

ha mindig őt hallgatom -

közben hálót fon körém

és lezárja börtönablakom.

Mindenem van és

mégsincs semmim,

csupán a szavakat

koptatom, lassan közelít

a tél, s befagy minden, mit elér -

Ébredj fel, lélek-ablakom!

(2022.11.23.)

Illusztráció: byanita.com

Napfényes ősz

Ablakomon az őszi nap bekukkint,

megnézi, hogy jó-e kedvem s rám kacsint.

Apró, bodros bárányfelhők égi legelőn,

a lenge szél terelgeti amott a hegytetőn.

Dombok alatt illatos fürtökben nőtt szőlő,

alma rózsállik az ágon, tán bálba készül ő.

Lesz itt bál is nemsokára, hogyha szüreteltünk,

csörgő diót, gyümölcsöket mindet le is szedtünk.

Irány majd a zöldségeskert: retek, sárgarépa,

karalábé, cékla, - burgonyával, káposztával

telik pince, kamra.

Piacokon napfény-ízű minden zöldség, gyümölcs,

tároljunk belőle bátran, mire a tél eljön.

Czirják Edit, 2022.10.11.

39Rózàlia Elekes, Jutka Benedek és további 37 ember

12 hozzászólás

Tetszik

Hozzászólás

Megosztás

Akit szeretsz

 Akit szeretsz, azt meg ne vesd,

akkor sem ha legrosszabb napjait éli.

Akit szeretsz, hibáit eltemesd

és ne csak felemlegesd-

akit szeretsz.

Akit szeretsz, fogadd el olyannak,

amint az természetes.

Akit szeretsz, ne fess falakat

úgy szeresd ahogy van-

akit szeretsz.

Akit szeretsz, segítsd hol tudod,

legyél mellette nehéz napokon.

Akit szeretsz, ha fejed karjaiba hajtod,

érezd, hogy két szív egy ütemre dobban-

azzal, akit szeretsz.

A Sodrásban c. antológiában megjelent verseim (2020. június)

Tükör-tér ( A karantén margójára)

Négy fal közé zártuk magunkat,

míg kívül az őrök őriznek,

fegyvert adott kezükbe a kormány

s ez a világjárvány - őrület.

Négy fal között zajlik életünk,

míg egyre csak áhítjuk a szabadságot,

összeesküvést sejtünk, de vajon

a Teremtő bünteti így a világot?

Mennyi szépség vett körül minket,

és bejártunk megannyi országot,

hegyek magaslatán kerestük a Szépet,

s lencsevégre vettük az egész világot.

Ma is ennyi szépség vesz körül,

hisz a természet mit sem változott:

kelyhét nyitja orgona, tulipán, nárcisz

s minden gyümölcsfa kivirágzott.

Négy fal közül szemléljük, az Élet

nem állt meg, csak kissé lelassított,

hogy ne ki- de befele nézzünk

- önmagunkkal szembe- ki vagy most,

s kivé leszel, ember, ha nem teszed szebbé

tisztábbá, tűrhetőbbé a benső világod?

2020.05.14.