Ébredő természet

Ébredő természet

Viharkabátjában búcsút int a tél,

s testvére, az üde tavasz, rögtön útra kél.

Langy szellő hozza hírét jöttének,

ébred a természet. vége van a télnek.

Megmozdul a búza, sarjad a fű legott,

hóvirág, ibolya illata pompáz' most.

Rügyeznek a fák, s virágba borulnak,

ágaik között madarak dalolnak

Visszatér a gólya, fecske is fészkére,

kopácsol a harkály, csattog a fülemüle,

csivitelnek a verebek, búg a vadgerlice.

Dalol a pacsirta, szól a kék cinege:

- Vége már a fagyos télnek, jöjjön a tavasz!

Fészket rakok, tojást költök,

fiókáim az igazi cinege-vigasz!

2020.04.06.

Nagypénteki fohász

Üdvöz légy, üdvöz légy, Istennek Báránya, 

ki értünk a keresztfán leltél kínhalálra.

Bűneink súlyától nehezedett fája,

 háromszor estél el, le a föld porába.

Édesanyád szívén tőr, ahogy Téged látott, 

s Te erőt merítettél arca látásából.

Cirenei Simon segített a terhen, 

Veronika kendőjére Szent arcodat fested.

Közel a Golgota, ahol most már várnak, 

ruhádra sorsot vetnek, akik keresztre szegeznek.

Sok szenvedés után egy szó hagyja el ajkad,

mielőtt lelked kileheled: - befejeztetett - mondtad.

Édesanyád ölébe fektették szent tested, 

majd új sírba helyeztek, és katonákat őrnek.

De az Isten angyala kinyitá a sírod, 

nem talál már senki ott: Krisztus feltámadott!

Dicsőség, dicsőség, Istennek Báránya, 

sok meggyötört szívnek remény- támasztója.

Remény támasztója, új élet adója, 

üdvözlégy, áldott légy, Istennek Szent Fia!

2020.04.10.